Belányi Viktor (1877 - 1955)

Tanulmányait az Iparművészeti Iskolán kezdte, ezután a Mintarajziskolában képezte tovább magát Karlovszky Bertalan, majd Münchenben Hollósy Simon irányításával, aki Nagybányára is meghívta. 1896 és 1901 között több alkalommal is meglátogatta a művésztelepet, 1897-ben rész vett az első budapesti kiállításukon.

Tizennyolc évig Münchenben dolgozott, ahol ismert és keresett grafikus volt, ex-libriseket és könyvillusztrációkat készített.

1909-ben Madridban Goya, Velázquez és Tiziano képeit másolta. 1909 és 1913 között Párizsban élt, 1912–13-ban müncheni és berlini kiállításokon szerepelt.

1915-ben tért haza Magyarországra,1918-tól Budapesten dolgozott szinte teljes visszavonultságban. 1920-ben szerepelt a budapesti Ernst Múzeumban megrendezett gyűjteményes kiállításon, majd 1923-ban a Nemzeti Szalonban. 1940-ben kiállította csendéleteit a „Magyar művészetért” kiállításon.

Négy gyűjteményes kiállítása volt életében, az utolsót a Műterem Szalonban rendezte 1943-ban. Figurális műveket és csendéleteket festett posztimpresszionista stílusban. Tusrajzai középkori fametszetekre emlékeztetnek. A Magyar Nemzeti Galériában megtalálhatóak az 1910-es években készült portréi, csendéletei, valamint a miskolci és a soproni múzeum is őrzi néhány képét. Felesége Hoffmann Lenke (1890–1973) festőművész.