Gellér B. István (1946 - 2018)

1946.november 9- én született Pécsett. 1967-1971 között a Janus Pannonius Tanárképző Főiskola magyar-rajz szakos hallgatója volt. A főiskola mellett Martyn Ferencnél tanult. Majd a Pécsi Művészeti Gimnázium tanáraként dolgozott.

1968 óta kiállító művész. Az 1970-es években Haraszty István által fedezte fel a progresszív művészetet. 1973-ban Galántai György, Erdély Miklós, Najmányi László, Szentjóby Tamás, Jovánovics György társaságával tagja volt a balatonboglári ellenzéki művészcsoportnak.

1978-tól eltávolodik a személytelen művészi gondolkodásmódtól. Egyéni mitológiát teremt, egy nem létező ősi kultúra, a Növekvő Város archeológiai feltárása, néprajzi, kultúrtörténeti feldolgozása által. A feltárás eredményeit installációkban, fotón, videón dokumentálja és mutatja be több magyar és európai város galériájában.

1987-ben Párizsban, 1991-ben Rómában, 1995-ben pedig Salzburgban volt ösztöndíjas. 2000-ben a Velencei Épitészeti Biennálén mutatta be munkáit. Munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között : 1999-ben Munkácsy Mihály-díjjal, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2011-ben Pécs város Képző és Iparművészeti díjával. 2013-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjává választották.

Alkotásait a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.