Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Koncz Béla (1925 - 2002)

1925.március 13-án Tápiószelén született. Művészeti tanulmányait a Derkovits Kollégiumban kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta Domanovszky Endre, Barcsay Jenő és Pór Bertalan irányításával. A főiskolai tanulmányai befejezése után csendéleteket és tájképeket festett.

1961 és 1972 között egy csepeli általános iskola rajztanára volt. 1971-ben a Csepel Galériában, majd 1973-ban a Fényes Adolf Teremben mutatta be a munkáit. 1972 után a festészeten kívül más műfajokban is kipróbálta magát.

1977-ben és 1981-ben is részt vett a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep munkájában.

1977-ben Lengyelországban az oronskói Szobrász Művésztelepen, 1979-ben a Siklósi Szimpóziumon, 1981-ben a Győri Alkotótelepen dolgozott, mindhárom alkalommal vasbeton térkonstrukciókat készített.

1980-ban díjat kapott A népművészet szellemében című országos tárlaton, Kecskeméten. 1986-ban egyéni kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Több kollektív tárlaton szerepelt (Ernst Múzeum, Műcsarnok, Magyar Nemzeti Galéria, Szentendre, Győr, Kecskemét)

Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a kecskeméti és a pécsi Képtár valamint a varsói Nemzeti Galéria.